Translate

2015. szeptember 29., kedd

3. fejezet- Kutakodás

Miután Roxanék elmentek, én elaludtam. Mikor reggel felkeltem a szoba üres volt. Az ágyam melletti asztalra néztem, amin egy pohár tej, mézeskalácsfigurák és egy üzenet tündökölt. Az üzenetben az állt, hogy ha megreggeliztem, körbenézhetek a házban, amíg Ania meg nem érkezik. Félretettem az üzenetet, majd óvatosan nekikezdtem a reggelimnek, ami egyébként nagyon jólesett.
Felkeltem az ágyamról és óvatos léptekkel jártam be a szoba minden szegletét. Egy szekrényhez érkeztem, ami tetején egy kis ládika volt. A ládikán ez állt: Emlékek a múltból. Kinyitottam, de a ládika üres volt. Visszahelyeztem a helyére, majd kimentem a szobából.
Furcsán néztem körbe, hisz a barlang úgy volt berendezve, mintha egy nagy villában lettem volna. A folyosókat járva sok dologra bukkantam. Fényképek a régi védelmezőkről, aláírások, szép idézetek.
Aztán az egyik fiókot kinyitva egy papírt találtam. Az én és Roxan neve volt rajta, mellette a szüleink és legalul sok-sok ember neve. A nevek közt ott volt Ania neve is.
Nem értettem a papír lényegét, mert a neveken kívül más irat nem volt rajta. Letettem az asztalra, és tovább kutakodtam a fiókban, de mást nem találtam a gyógynövényes könyveken kívül. Hallottam, hogy nyílik az ajtó, és valaki feljön a lépcsőn.
- Hát te?- kérdezte tőlem Ania.- Mit találtál?-kérdezte, bizonyára a papírra célozva.
Nem kedveskedtem, hanem egyből rátértem a lényegre.
- Mik ezek a nevek a papíron? És a családom neve miért van rajta?- kérdeztem szúrós tekintettel.
- Gyere, üljünk le! Főzök egy teát- és azzal otthagyott a szobában.
Míg üldögéltem, elkészült a tea.
- Tudod az Anyukád az én testvérem volt. Nagyon szerettük egymást, de nekem el kellett ide jönnöm, gyógyítani. Már akkor is jól ment- mondta mosolyogva.- Amikor megtudtam, hogy nagynéni lettem, nagyon örültem. De nem láthattalak titeket csak fényképeken. Egyszer láttalak titeket, akkor te hat éves voltál.
Elgondolkodtam. Emlékeztem, hogy volt egy gyógyító nagynénikém, akit csak egyszer láttam. De hogy lehet, hogy nem ismertem fel? Az emlékek gyorsan elszállnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése